A .hu domain regisztrációs szabályzat, mint szabályozás kiforott, alapvetően világos és egyértelmű. Amikor kérdés merül fel vagy értelmezési probléma, akkor is általában figyelmesen olvasva megérthetjük a szabályzat rendelkezéseit. Természetesen a domain igénylőktől nem várható el az, hogy professzionális szakértői legyenek a szabályzatnak, hiszen tipikusan nem ez a szakterületük, de az INTEGRITY, mint regisztrátor és szaktanácsadó az igénylői rendelkezésére és segítségére áll.
Az alábbiakban a regisztrációs szabályzat egyes értelmezést vagy magyarázatot inkább igénylő pontjaival kapcsolatban adunk felvilágosítást.
Tartalom
Különleges újraregisztrációs igény. 1
További specialitása a különleges újraregisztrációs eljárásnak: 2
Regisztrációs igények teljesítése. 3
Különleges újraregisztrációs igény
2013. január 1-től érvényes (2013. január 3-án közzétett) szabályzat az eddigi szabályzatokban nem előforduló alábbi újítást vezette be (Domain regisztrációs szabályzat 6.3 pont):
„6.3 A delegálás törlését a 6.1 d), e), f), g), h) pont miatti visszavonást követően 60 nap türelmi idő előzi meg, amely idő alatt a domainre kizárólag a szükséges igazolások csatolásával a volt domain-használó vagy a használati jog tekintetében jogutódja vagy az jogosult új igényt benyújtani, aki bizonyítani tudja, hogy a domain igénylésére eredetileg az ő megbízása alapján, illetve kizárólag az ő érdekében vagy használatára került sor. A türelmi idő alatt a domain a törlés előtti parkolásban váró domainek nyilvános listáján meghirdetésre kerül.”
Az újdonság az, hogy korábban csak az igényelhette ezen 60 napos parkolási periódus alatt a domain nevet, aki
- vagy a domain legutóbbi használója volt,
- vagy aki ezen használónak (használati szempontból) jogutódja volt,
- vagy aki részére a korábbi használó vagy jogutódja lemondott az adott domainről (ez a használati szempontból jogutód, valójában az előző pont tartalmazza is ezt az esetet).
Jelen szabály szerint nem csak a korábbi használó vagy használati szempontból jogutódja nyújthatja be az igényét a domain névre, hanem más valaki is, aki igazolni tudja, hogy „a domain igénylésére eredetileg az ő megbízása alapján, illetve kizárólag az ő érdekében vagy használatára került sor”.
Valójában tehát akár két igénylő is benyújthatja most igényét az adott domain névre,
- egyik, aki a legutóbbi használó volt (aki részére a domain név delegálva volt) vagy használati szempontból jogutódja, illetve
- másvalaki, aki a bizonyítani tudja, hogy ” a domain igénylésére eredetileg az ő megbízása alapján, illetve kizárólag az ő érdekében vagy használatára került sor”.
A szabályzat explicit módon nem rendelkezik arról, hogy kit illessen meg ilyen esetben az elsőbbség.
Sajnos van egy másik gond is, a szabályzatból nem világos kit is takarhat az aki eredetileg a megbízást adta. Nézzük meg azt az esetet, hogy A igényelte a nevet és részére lett delegálva, majd legmondott B javára, aki nevére a domain át lett írva, B lemondott C nevére, aki részére a név át lett írva. Majd C nem hosszabbította a nevet (szándékosan vagy gondatlanul), a név parkolópályára került. Ekkor C jelentkezhet a domain név újraigénylésére, A nyilvánvalóan úgyszintén, hiszen Ő volt az eredeti igénylő. Kérdés B jelentkezhet-e? Egyelőre erre az esetre nem tudunk választ adni.
Az INTEGRITY éppen ezért úgy jár el, hogy alapvetően a közvetlenül legutolsó domain használótól (vagy használati szempontból jogutódjától) fogad el újraregisztrációs igényt, mástól csak egy külön eljárás keretében (amelyet ‘KÜLÖNLEGES ÚJRAREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS’-nak nevezünk), amit egyedi áras és egyedi eljárás szerint történik. Továbbá, ha benyújtja igényét a közvetlenül utolsó domain használó, akkor mástól semmiképpen sem fogad el igényt.
Amennyiben különleges újraregisztrációs eljárást szeretne kezdeményezni, akkor kérjük emailen kérje tájékoztatásunkat ennek díjáról és feltételeiről.
Fontos megjegyeznünk, hogy az INTEGRITY nem bírálja el a különleges újraregisztrációs kérelmet, nem is vizsgálja annak a jogosságát, nem vizsgál bizonyítékokat. Javasoljuk, hogy aki különleges újraregisztrációs kérelmet kíván benyújtani az vagy tanácsadó szolgáltatásunkat vegye igénybe, vagy méginkább felkészült szakjogászhoz (domain jog szakterületén jártas ügyvédhez) fordoljon és készítesse el a beadványát, mely a bizonyítékokat tartalmazza. Ebben az esetben, mind domain igénylést, mind a különleges eljárási kérelmet, mind a bizonyítás, a hozzátartozó bizonyítékokkal együtt, teljes bizonyítóerejű magánokiratban vagy közokiratban kell benyújtani, a bizonyítékoknak, mint okiratoknak szintén teljes bizonyító erejűeknek kell lenniük.
További specialitása a különleges újraregisztrációs eljárásnak:
A szabályzat ezen pontja egy további sajátosságot is lehetővé tesz: Nem csak a domain korábbi használója (közvetlen megelőző használó vagy az eredeti használó) lehet az igénylő, hanem akár olyan fél is, aki részére a domain sohasem volt még regisztrálva!
Első pillanatra talán nem lehet látni ki is lehet az ilyen fél, vagy a szabályzat kire is utalhat, noha valójában a szabályzat világosan megjelöli kik is lehetnek ilyen igénylők. Példákon mutatunk be pár esetet, kik is lehetnek igénylők:
1.) valami.hu domaint A igénylő igényelte egy regisztrátornál és részére lett a név delegálva. De valójában A igénylő csak stróman volt, valójában B állt mögötte, csak mondjuk B nem akarta, hogy nyilvánossá legyen hozva, hogy Ő az igénylő. Tegyük fel A megszünt, eltűnt, felszívódott, a domain parkolópályára került, B meg hoppon maradt. Pont ilyen esetben segíthet az új szabály, B bemutatja az A-val kötött eredeti, hiteles, cégszerűen aláírt szerződést és igényli a nevet a különleges eljárás keretében. (Ha A előkerül és szintén igényli az újraregisztrációt, akkor ezt megteheti, de neki persze ezt nem különleges eljárásban kell megtennie.)
Olyan eset is lehet, hogy B azért kérte A-t, hogy regisztrálja a nevet, mert a regisztrációs szabályzat szerint nem lehetett volna igénylő, pl. B Európai Unión kívüli személy vagy szervezet volt, akinek nem volt Magyarországon érvényes a domainnel egyező védjegye. Közben jogosult igénylővé vált volna a névre, immár igényelhetné a nevet, ha az szabad lenne, így újraigényelheti is, ha eleget tesz a szabályzat 6.3 pontjának is.
2.) A igénylő részére volt delegálva a domain név, de már valójában nem A használta, hanem B, sőt B érdekében igényelte annak idején (akár B kérte, akár nem). A nem hosszabbított (mindegy is milyen okból nem), így parkolópályára került a név. Ekkor B jelentkezhet, mint aki kéri részére az újraregisztrálást. Itt csupán az a kérdés, hogy kizárólag B érdekében regisztráltatta-e annak idején A a domain nevet vagy kizárólag azt ténylegesen csak A használta. És persze mindent bizonyítani is kellene tudnia B-nek.
Ez nyilván nehezebb és nem világos kimenetelű ügy. A valójában használó volt, hiszen Ő volt a domainhasználó formailag, így nem mondható, hogy nem volt használó. Kizárólagos használó B tehát de jure nem lehetett. A-nak nem volt érdekében a regisztráció? Meglepő eset lenne, de végül is megeshet, az más kérdés, hogy bizonyítható ez?! Legjobb az eset, ha A kérte annak idején B-t a regisztrációra, mint az 1-es példában, mert ez tiszta eset.
3.) Mi van akkor, amikor egy nem megalapított szervezet azért regisztráltat más nevében/nevére domaint, mert még a regisztrációs szabályzat szerint nem lehet igénylő, majd a szervezet megalakulása után a szervezet használja is a domaint, de nevére iratás nem történik meg, de a formai domain használó nem hosszabbítja meg a domaint?
Ebben az esetben a domain igénylésére eredetileg nem a szervezet megbízása alapján került sor, hiszen a szervezet még csak nem is létezett. Ellenben feltehetően felfogható úgy ezen eset, hogy a delegációra kizárólag a szervezet érdekében vagy használatára került sor.
Látszik, hogy életszerű esetekre hozhat méltányos megoldást a szabályzat ezen új 6.3-as pontja. Nagyobb biztonságban lehetnek immár azok is, akik strómanon keresztül igényeltek nevet, mert a stróman eltűnése esetén a visszaregisztráció igényelhető. Adminisztratív hibák esetén is védelmet jelenthet az új 6.3 pont, például valami oknál fogva más nevére jegyezték be a nevet, pl. az igénylőlapon sajnálatosan elcserélték az igénylő nevét … Azonban véleményünk szerint az ilyen hibákat kell eleve elkerülni, a domain regisztrációs gondosságot igényel, ha pedig hiba merül fel, akkor azt haladéktalanul kell orvosolni, nem megvárva míg egy név regisztrációja lejár, az nem kerül hosszabbításra, így az parkolópályára kerül.
Regisztrációs igények teljesítése
A regisztrátorhoz benyújtott igényeket a regisztrátor a szabályzat értelmében nem köteles teljesíteni, alapvetően diszkrecionálisan dönthet kivel milyen szerződést köt, vállalja-e adott domain adott igénylő számára történő regisztrációt.
Az INTEGRITY tipikusan úgy jár el, hogy bárki számára, aki nála igényel regisztrál domain nevet, de diszkrecionálisan igénylőt vagy adott igényt elutasíthat.
Elutasíthat azért, mert a nevet az adott igénylő számára nem kívánja regisztrálni (pl. egy heilhitler.hu vagy ciganyvadasz.hu domain nevet nemigen lehet olyan igénylő akinek regisztrálnánk /sajnos ezek valós példák, ilyen igényeket nyújtattoak be hozzánk/). Nyilván a példákban szereplő neveket persze a Nyilvántartó szervezet sem regisztrálná be.
Ha ugyanarra a névre több igénylő is nyújt be igényt, akkor a regisztrátor dönt kinek az igényét nyújtja be a Nyilvántartóhoz, illetve milyen sorrendben dolgozza fel vagy teljesíti az igényeket. A saját ügyvitelünk fő szabálya az előbbi igényt nyújtjuk be előbb (first in first out), de lehetnek kivételek, egyes igénylőktől előre fizetést kérünk, ekkor igényét előzheti az, aki előbb fizetett vagy az, akinek igényét előrefizetés nélkül is fogadjuk. Az igények egyes hiányosságai is befolyásolhatják az igény sorsát. Alapvetően a fizetési szempontból is, formailag is teljesíthető igények közül az ügymenetünk az előbb benyújtott igényt preferálja, de például jogosultsági szempontok is lehetnek. Mindazonáltal igénylőnket a benyújtott igény sorsáról mielőbb értesítjük, minden fontos változásról, előrehaladásról, akadályról igyekszünk igénylőinket értesíteni.
A szabályzat a regisztrátorra bízza azt, hogy azonos domain névre benyújtott több igény esetén miként járjon el, az INTEGRITY pedig a lehető legegyszerűbb, nem részrehajló eljárást igyekszik követni.
Delegálás felfüggesztése bűncselekmény gyanúja esetén
„5.1 A domain delegálást a Nyilvántartó felfüggeszti, ha
a) a bíróság előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedése a domain használót eltiltja a domain használatától vagy más végrehajtható határozata, jogerős ítélete ezt írja elő,
b) a bűnüldöző hatóság alapos gyanút közöl arra vonatkozóan, hogy a domain név választása vagy a domain használata bűncselekményt valósít meg,”
Az ezen szabálytól függetlenül az INTEGRITY nyilván felfüggeszti a delegálást, ha tudomására jut, hogy a domain használója a domain használatával bűncselekményt valósít meg. Legtöbb esetben azonban a regisztrátor nem bír olyan szintű rálátással a domain használatára, sőt választására sem, hogy bűncselekmény történtéről meg tudjon bizonyosodni.
Az INTEGRITY függetlenül attól, hogy történt-e bűncselekmény vagy sem, ha a bűncselekmény történtét magyar bíróság jogerős ítéletben (annak rendelkező részében) mondja ki, akkor a bűncselekményt megtörténtnek tekinti (bár ebből még nem következik automatikusan, hogy a bűncselekmény adott ezt követő pillanatban is fennáll). Az a.) pont egyértelműbb, ilyen esetben a regisztrátor és a Nyilvántartó számára is egyértelműbb eset áll fenn, esetleges gondot a határozat vagy ítélet megfogalmazása, pongyolasága vagy hibái okokzhatnak (ezek gyakoriak, pl. az ítéletben elírják a domain nevet, viszont csak a domain név delegációja szüntethető meg, amelyikről az ítélet rendelkezik, és nyilván fontos ellenőrizni delegálás felfüggesztése esetén, hogy a határozat vagy ítélek mely igénylő, mely domainére vonatkozik).
Azonban az INTEGRITY nem függeszti fel a delegálást, ha arra bárkinek gyanúja van. Nyomozóhatóságoknak lehetnek gyanúik, amit ők megalapozottnak tartanak, de ismert, hogy ezek jó része nem megalapozott. Mindemellett az INTEGRITY nem lát bele abba, hogy a nyomozóhatóság gyanúja mit fed, van-e alapja, nincs-e, így gyanút nem vizsgál. Első amit az INTEGRITY szándékozik tenni, a domain előfizetőjét értesíteni akkor, amikor probléma vagy arra utaló jel merül fel.
A Nyilvántartónak a szabályzat alapján már önkéntesen vállalt kötelessége a felfüggesztés, de ezt körültekintően végzi, a felfüggesztés nem is feltétlenül azonnal történik, de nyilvánvalóan a Nyilvántartó ésszerű időn belül a szükséges lépéseket megteszi, bizonyára szükség esetén egyeztetve az érintettekkel.
A tapasztalat alapján nem kell félni, hogy egy ostoba gyanúsítás alapján domain nevünk felfüggesztésre kerül. Ugyanakkor egyetlen szolgáltató sem hagyhatja, hogy szolgáltatása felhasználásával, a szolgáltató tudtával bűncselekményt hajtsanak végre.
Fontos megjegyezni, hogy a delegálás ezen felfüggesztésében nem a regisztrátor az illetékes, tehát nyomozóhatóság gyanúja esetén regisztrátorhoz nem is lehet fordulni felfüggesztési kéréssel. Regisztrátor ilyen esetben se nem köteles eljárni, másrészt a Nyilvántartót nem is helyettesítheti.